Ebben a játékban egy kalandozócsapatot irányítunk, amint egy kriptába indulnak kincsvadászatra. A barbár az egyszerű megoldások híve, a tolvaj túl sokat beszél, és sajnos túl érthetetlenül, egyébként a papnő lát benne valami fantáziát, a varázsló pedig értelemszerűen varázsol. A játékot inkább a szerepjáték rajongóknak ajánlanám, mint mindenkinek, a történet visszaadja a szerepjátékok hangulatát, talán ez is éppen egy kalandból íródott. A karakterek érzésem szerint túl bő lére eresztik a mondanivalót, talán a játékban található kevés helyszín és választási lehetőség ellensúlyozásaként, csak így olyan fura az egész. A szereplőknek nincsenek nevei, a kasztjuk megnevezésével szólítják egymást, bár talán nem is érdemes őket elnevezni, a játék hamar véget ér. Egy befejezést találtam, ami valamivel jobb, mint a többi, gondolom ez a játék befejezése. Végülis kerek egész, játszható játék, talán többet lehetett volna kihozni belőle, de jó volt visszaemlékezni a szerepjátékos történések segítségével a régi játékos időkre.
